Háború. Történetek Ukrajnából
„Anyám a mennyben, a családom a pokolban van. És én – hétezer kilométerre”, Julia Jasnyikova, 22 éves, Csernyihiv – Phuket
„Az állatkertben vagy menhelyen élő állatok számára az a legrosszabb, ha fűtés és élelem nélkül maradnak. Keresnünk kellett a lehetőséget a medvék kiszedésére”, Marina Shkvyrya, 40 éves, Kijev
“Az oroszok iránti gyűlölet országszerte hatalmas, itt senki sem várja őket”, Andriy Fomenko, 44 éves, Sumy
„A háború segített megértenem, hogy a Jóisten kineveti a terveinket” Natasa Nagajevska, Bár-Vyshorod (Kijev megye)
„Tervezem, hogy a háború után elmegyek Oroszországba, hogy meggyalázzam Putyin síremlékét”, Álla, 84 éves és Tolya, 89 éves (Harkiv)
„Úgy érzem, megállt az élet” Tátyána (43 éves), Herszon
„Az oroszok nem tudják, hogy meghalnak a gyerekeik”, Mária, 51 éves, Bergyánszk
„Nincs szükségem ébresztőórára, felébredek a lövésektől”, Szofia Zolocsevszka, 27 éves, Harkiv
„Gyűlölöm a megszállókat” Julia Kabanec, 24 éves, Doneck-Kyjiv
„Szeretném megvédeni a szülőföldemet. Dolgozni vakulásig. Harcolni akarok” Alyona, 27 éves, Szumi
